2018. aug 16.

Akit a világ csak Drakula grófként ismert

írta: Cabe Ferrant
Akit a világ csak Drakula grófként ismert

lugosi-lead-9.jpg1956. augusztus 16-án, Los Angelesben lépett át a halhatatlanságba Drakula gróf. Egy magyar színész, akinek csillaga van a Hollywoodi hírességek sétányán és szobrot állítottak neki a Városligetben. Blaskó Béla Ferenc Dezsőnek hívták, de a világ csak Lugosi Bélaként, vagy még inkább: Drakula grófként, a vámpírként ismeri. Leghíresebb szerepéről, melyet senki sem formált meg nála jobban.

1882. október 20.-án született Lugoson, egy polgári család negyedik gyermekeként. A legkisebb fiú, akiből király lesz, ezúttal nem a harmadik… Ő maga így emlékezett gyermekkorára:

„Szilaj fiú voltam, akit nem lehetett kordában tartani. Mint Jekyll és Hyde, csak én a nemek szerint változtam át. Úgy értem, a fiúkkal kemény voltam és brutális. Amint azonban lányok, asszonyok társaságába kerültem, azonnal kézcsókra jelentkeztem… Mondom, a fiúkkal fenevad voltam. A lányokkal bárány.”

A szilaj kiskölyök nem is bírta sokáig a bankár-család légkörét, tizenkét esztendősen megpattant otthonról, bele a nagyvilágba, szerencsét próbálni. Mondom, ő volt a legkisebb fiú, akiről a népmesék szólnak.

Egyes legendák szerint bányákban dolgozott, már kamaszként. De hogy ez igaz-e? Ki tudja… Az, biztos, hogy sorsáról nem sokat tudunk, míg fel tűnik első színpadi szerepeiben, a szabadkai színházban, 1903-ban. És sorra következtek egymás után a vidéki színházak, míg 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színház nem szerződik. Innen már egyenes út vezetett Pestre, a Magyar Színház, Király Színház, Palota Színház,

fortepan_14652.jpg

Lugosi Béla színművész (1912 / Fortepan 14652)

1912-ben a Nemzeti Színház tagja lett. Olt Arisztid néven több némafilmben is játszott. Már úgy tűnt, sínen van, de jött a nagy törés, mint annyi más ember életében, abban az időben. A később I. világháborúnak elnevezett, egyáltalán nem szórakoztató népünnepély…

Önkéntesként vonult be a monarchia hadseregébe, az orosz fronton szolgált hadnagyként, a visszaemlékezések szerint nem is akárhogyan, bátorságáért több elismerésben, kitüntetésben részesült. És itt „szerezte be” sebesülését, mely később annyi kínt okozott számára…

fortepan_15098.jpg

Lugosi Béla színművész és első felesége, Szmik Ilona. (1918 / Fortepan 15098)

A háború után hazatér, szinte csak azért, hogy meghozza híresen-hírhedten rossz döntései egyikét. A Tanácsköztársaság alatt aktívan működik a színész szakszervezetben, nem annyira az „ügy” iránti elkötelezettségből, inkább merő idealizmusból. Erről így nyilatkozik később:

„A háború után részt vettem a forradalomban. Később rájöttem, hogy a rossz oldalon álltam.”

A 133 napig tartó rémuralom bukása után úgy véli, jobban teszi, ha sürgősen az éghajlatváltozás mellett dönt. Finoman fogalmazva pucolnia kell.

fortepan_15107.jpg

Lugosi Béla színművész. (1919 /  Fortepan 15107)

De Németországban tárt karokkal fogadják, 1919-20-ban 18 filmben játszik. Még indián szerepben is feltűnik, ő Csingacsguk, a Bőrharisnya című filmben. Komoly sikereket arat, de mégsem elégedett. Ő az örök második, a korszak nagy német sztárja, Conrad Veidt mögött, akit úgysem tud kiütni a nyeregből. Továbbáll tehát ismét, irány Olaszország, majd Amerika, ami akkor még tényleg a lehetőségek hazája volt. Legalábbis a magyar színészek, filmesek számára.

A kalandvágy, az „akkor sem úgy csinálom, ahogy mások”-mentalitás viheti rá, hogy először teljesen illegálisan száll partra New Orleans-ben. Csak azért, hogy kicsit később megtegye ugyanezt törvényesen is, tisztes bevándorlóként.

Tárt karokkal fogadják az európai filmsztárt – akkoriban sokkal könnyebben jutottak el az európai filmek is az Államokba, Hollywood egyeduralmát még nem teremtették meg… Jórészt a magyarok.

Csak van egy kis probléma. Egy mukkot sem tud angolul. És nem is nagyon töri magát, hogy megtanuljon. (Csak zárójelben jegyzem meg: ez a tévképzet, miszerint a lassú, tagolt magyar beszédet a világon mindenhol megértik, még mindig él néhány hazánkfiában…) Ez az oka, hogy először New York-i magyarokból szervez színházat és a helyi magyar közönség előtt lép fel. Erről csak annyit, hogy ő vitte színre először amerikai földön Madách Imrétől Az ember tragédiáját. De hiába a szűk körű ismertség, ettől nyugodtan felkophat az álla, akármekkora színésznek. Turnézni kell! De hogyan, ha nem tud angolul?

Apróság – legyinthetett derék Béla és fonetikusan vágta be szöveget. Valószínűleg ez lehetett az egyik titka későbbi filmes sikereinek is. A különös, egzotikus kiejtés, amivel a Rémgróf elbűvölte a nőket. Mert jöttek a filmek… Először persze csak színház. A Broadway, ahol 1927-ben vitték színre az erdélyi vérszopó gróf történetét, ki mással a főszerepben, mint vele.

1930-ban – ez már a hangos film kora - Universal Pictures filmstúdió úgy döntött, hogy vámpírfilmet forgat. És itt újabb mítoszok épülnek a legendakörbe, a film hihetetlenül balszerencsésen indult. A filmet eredetileg Paul Leni rendezte volna, de még forgatás megkezdése előtt meghalt. Az ő helyét vette át Tod Browning, aki Lon Chaney-t, a remek horror színészt választotta ki a címszerepre, de… Lon Chaney is elhunyt.

- Mi ez? – kérdezhették akkoriban – Drakula gróf átka?

De akadt valaki, aki nem riadt meg az átoktól és vállalta a főszerepet. Lugosi Béla. Nem csoda, hogy ráesett a választás, addigra már több, mint 260-szor eljátszotta a grófot a Broadway-n. És ezúttal már jól választott a stúdió. Mi több, remekül.

A film átütő siker.

Nem tudom, hogy igaz-e a legenda, hogy vetítései alatt orvosok és ápolók ügyeltek a mozikban, hogy ellássák az ájuldozó rajongókat, de akár igaz, akár nem, jól jellemzi a sztori a Rémmesék Grófjának legendáját. Aki akkora sztár lett Amerikában, hogy lekörözte a híresen szívdöglesztő Clark Gable-t, a hölgyrajongók több levéllel bombázták, mint a korszak nagy amorózóját.

A legkisebb fiú megcsinálta. Király lett Amerikában, a rémfilmek királya.

És ez lett a veszte is…

A siker. A királyság. Meg a skatulya, amelyikbe becsukták.

lugosi_bela.jpg

Lugosi Béla (1940 / Producers Releasing Corporation / Wikipédia)

Lugosi Béla egyenlő Drakula gróf, egyenlő rémfilm. És ezt az egyenletet sohasem sikerült megcáfolnia. Bár eleinte nem is akarta. Hiszen jöttek a sikerek sorra, a filmek listája olyan hosszú, hogy győzze valaki csak végigolvasni.

És néhány elsőség, mint például az 1932.-es Fehér zombi, az első zombi film, máig is kultfilmként emlegetik. Pörgött a filmszalag és futott a szekér, de Lugosi néha panaszkodott: „A hazámban sztár voltam, nem akarok ideát madárijesztő lenni!”.

De nem tudott kitörni a szerepkörből…

Még ha vígjátékban játszott is, mint az 1948-as Abbot és Costello találkozik Frankensteinnel, az is horror vígjáték. Mellesleg ez volt az utolsó „A” kategóriás filmje, innen már lefelé vezetett az út…

De hagyjuk ezt, a legenda úgy szép, ha a csúcson hagyják abba.

Az már kit érdekel, hogy egy öregedő férfit egyre kínoz hajdani háborús sérülésének utóhatása, a fájdalmak miatt előbb gyógyszer, majd drogfüggő lesz? Ha valaki tudja, mi az az isiász, az azt is tudja, mennyire megkínozza a dolgozót…

Kit izgat az, ha egy öregedő színész, a divatból lassan kikopva egyre lököttebb filmekben játszik, míg végül itt is elér a csúcsra – ezt akár mélypontnak is nevezhetnénk -, szereplője, főszereplője lesz az egyáltalán nem véletlenül, a világ legrosszabb rendezőjének kikiáltott Ed Wood néhány filmjének.

Ed Wood elszánt Lugosi-rajongó és bearanyozza az öregedő sztár utolsó éveit. A szó szoros értelmében, mert jókora összegeket fizet ki neki honoráriumként. Hatására Lugosi még elvonókúrára is vállalkozik.

De az idő kegyetlen úr…

1955-ben még játszik Reginald LeBorg Fekete álom című filmjében – az egyik kisebb szerepben feltűnik Ed Wood is. Vele forgatja utolsó filmjét is, a 9-es terv az űrből című halhatatlant is, melyben más – Tom Mason, Ed Wood feleségének csontkovácsa – veszi át a helyét egyes jelenetekben.

A forgatás közben ugyanis elhunyt minden idők legjobb Drakulája, akit híres szerepe jelmezében feküdt a koporsóban, úgy, ahogy életében annyiszor. Hetvenhárom évesen, annyi sikeres film után nem volt szinte semmije.

Még a temetését is Frank Sinatra fizette ki…

De a történetnek, a legendának még nincs vége.

Ő maga ugyan soha életében nem kapott semmilyen díjat, de az ő megformálásért díjazták Oscarral Martin Landaut, az Ed Wood életéről szóló filmben nyújtott alakításáért. Azért ezt is kevés emberrel fordult elő…

lugosi_bela_1882-1956.JPG

Lugosi Béla szobra a Városligetben. A felvétel 2012. május 19 -én készült Budapesten, a Városligetben. Lugosi Béla (1882-1956) szobra. ©© Köztulajdon, Derzsi Elekes Andor, Budapest, 2013,

De városi legendák szólnak egy titokzatos szoborról is, Lugosi Béla mellszobráról, mely egyik napról a másikra tűnt fel a budapesti Városligetben, a Vajdahunyad vára egyik szoborfülkéjében. Eleinte senki sem tudta, hogy került oda és senki sem engedélyezte a felállítását, de szerencsére az „illetékesek” - már ha tudtak „hivatalosan” is a létéről -, nem távolíttatták el.

Később megszületett a döntés: maradhat.

Hartmut Zech szobrász és Lugosi Béla rajongó állította fel barátai segítségével 2003. július 19.-én éjszaka 22.00 órakor, persze titokban és illegálisan. Ahogy Lugosi Bélához illett…

Forrás: Wikipédia; Rubicon.hu; Mult-kor.hu.

Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant