A szánkózás… Ez éppen időszerű téma, mert ezerrel süt a nap és enyhén kánikulába hajlik az idő. Emlékszem – mert jó öreg vagyok – hajdanában még voltak telek. Telek, amikor hetekig hó volt a városban és lehetett szánkózni. Mi, mint tősgyökeres pesti srácok, a távoli, rejtelmes és veszedelmes Budára…
Ha úgy látjátok jónak, kövezzetek meg, de akkor is azt kell vallanom: szerettem iskolába járni. Mielőtt valaki menthetetlen strébernek vél, töredelmesen beismerem: nem voltam az. Mi több, eléggé ebadta nebulónak számítottam. De az iskolapadot szerettem. Nem okvetlenül az akkoriban dívó bútordarabot…