2018. már 25.

Tavasz Angliában 4. - Felhők felett

írta: Kurunczi Mária
Tavasz Angliában 4. - Felhők felett

felhokfelett.jpg

Az felszállás pillanata örökre bennem marad. A gép hirtelen erősen zúgni kezdett, majd enyhén rázkódott, ahogy felemelkedett, szinte belenyomott az ülésbe. A másodperc töredéke alatt már fenn is voltunk. Mellettünk, alattunk fehér kondenzcsíkokat húztak a korábbi gépek. Láttuk az előttünk öt perccel felszálló moszkvai járatot is. Hatalmas mélység alattunk. A lent hatalmasnak látszó földparcellák innen csak gyufás skatulyáknak néztek ki, más színekkel, alakjukkal tűntek ki az egyhangúságból. Falvak, városok fölött repültünk el, majd csak a felhőket láttuk. A nap a gép szárnyára sütött, onnan visszaverődött. Néha gomolyogtak alattunk, máskor belementünk egy hatalmas felhőóriásba. Mellettünk, mint kávéscsésze tejszínhabja, fehérlett a pára. Távolabb fátyolfelhők úsztak.

Kedves ismerősömmel beszélgetve észrevétlenül telt el a két és fél óra. Ő ki tudja, hány alkalommal repült.

Már a Csatorna fölött voltunk. Tiszta időben látni lehet Anglia „térképét” fentről, de most borús, hűvös, szeles idő lett, mire átértünk.  A pilóta kabinból információt hallunk, nem tudunk leszállni, teszünk még egy kört London fölött. Kissé megijedtem. Már itt vagyunk, és mégsem?

kmrepter-02.jpg

Egyszer csak egy koppanás és gurult a gép. Az utasok tapsolni kezdtek. Biztonságban vagyunk.

Elég gyorsan sikerült kiszállni a gépből, még visszanéztem, milyen óriáson ültem, aztán elindultunk a csomagok felé.

Kedves ismerősöm, akivel együtt utaztunk, elköszönt, miután találkoztam Anita lányommal.

Most már igazán biztonságban vagyok. A következő busszal már indulunk is a reptérről, majd vonattal London külvárosa Streatham felé

Angliában mindenre rácsodálkozol

Az első, ami lenyűgözött, a piros emeletes buszok. Mint kisgyerek, úgy rajongtam, amikor megláttam, ám igen csak furcsálltam a baloldalos közlekedésüket, s azt a mentalitást, hogy csak úgy „leintik” a buszokat, ha fel akarnak szállni, mert nem minden megállóban állnak meg, csak jelzésre. Élvezem az utazást a városban. Anita vett egy utazókártyát, tetszik, hogy csak csippentéssel lehet felszállni a buszra, vonatra, sőt még a pályaudvar elhagyásakor is csippenteni kell. Bliccelés kizárva. És még sincs hosszú sor…

Szólj hozzá

Fősodor Curia