2018. ápr 18.

Albert Einstein üzenete

írta: Cabe Ferrant
Albert Einstein üzenete

_einstein_1.jpg" Kedves Utókor, ha nem lettetek igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek, mint amilyenek mi vagyunk (voltunk) - no, akkor vigyen el benneteket az ördög. Ezzel a jókívánsággal maradok (maradtam) tisztelettel: Albert Einstein ".

Kemény szavak, barátaim, igen kemény szavak.

És lettünk mi, azóta, az elmúlt évtizedekben igazságosabbak, békeszeretőbbek és általában véve értelmesebbek?

A fenti kérdés igen röviden, egyetlen szóval megválaszolható: Nem.

Az igaz, hogy azóta ménkű sokat fejlődött a tudományunk, embert juttattunk a világűrbe, mi több, a Holdra. Szondáink ott kóvályognak a Marson és a világegyetem olyan erőit, az atom olyan részecskéit fedeztük fel, amikről – a maga idejében - a profnak ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 18.

A mi történelmünk

írta: Kurunczi Mária
A mi történelmünk

_fp-116866.jpgAzok voltak a szép idők! Mi csináltuk a történelmet, a Dolgozók Gimnáziumának negyedikes levelezős hallgatói.

Boros tanár úr történelem óráján unalom fogott el bennünket. Azt hiszem, mindenki egyetért velem, mennyire száraz dolog megjegyezni az évszámokat, mikor ki uralkodott, ki kit ölt meg, hány csata és csatavesztés volt, mikor, hol. Csupa kérdezz-felelek, illetve kérdezz, úgysem felelek-játék volt minden évközi beszámoló.

Boros tanár úr színe előtt pedig alig ült néhány munkától megtört diák.

- Hol vannak a többiek? - csapta le dühösen az osztálynaplót a krétaporos asztalra, amin az előző szünetben két darabot is összetört Szondi. Öklével próbálta bizonyítani, hogy ő valóban Drégely hős védőjének utóda. ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Curia

2018. ápr 16.

A gyerekeket miért?

írta: Cabe Ferrant
A gyerekeket miért?

lead_800x600_1.jpgMond az Önnek valamit, hogy Rejtő Jenő? Máig tán a legolvasottabb magyar író. Nagy Károly, alias Charles Lorre? Nagyszerű humoros kalandregényeket írt, majdnem olyan jókat, mint a Mester. Radnóti Miklós? A verseit tanultuk a suliban. És mennyit írhatott volna még!

Április tizenhatodika a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. Ez nem ünnep, ez megemlékezés. És ha emlékezni kell, nekem sosem számok, meg arctalan tömeg jut eszembe. Hanem nevek, emberek nevei. Kiváló embereké, akiket holmi eszme, ideológia nevében meggyilkoltak.

Meghaltak. Mert valaki, valamikor úgy döntött: ők nem magyarok. Pedig Magyarországon születtek, magyar volt az anyanyelvük, magyarul kértek kenyeret a boltban. Magyar emberek haltak meg akkor, bármi is volt a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 14.

A kárpátaljai vértanú

írta: Cabe Ferrant
A kárpátaljai vértanú

romzsa_todor-9.jpg

A sztálini Szovjetunióban nem volt életbiztosítás magyarnak vallania magát az embernek. A kockázatok meg csak halmozódtak, ha ráadásul papságra adta a fejét a jótét lélek. A helyzet még inkább fokozódott, ha püspök is lett belőle, pláne, ha olyan püspök, aki ellenezte, hogy a görög katolikus egyházat beolvasszák az orosz ortodox egyházba…

Romzsa Tódor 1914. április 11-én született Máramaros vármegyei Nagybocskó községében. Apja vasúti tisztviselő volt, nagyapja, dédapja görög katolikus pap. Ő volt a kilencedik gyerek a családban. Alsóbb iskoláit kiváló eredménnyel végezte, majd Gebé Péter munkácsi görög katolikus püspök támogatta abban, hogy eljusson Rómába, teológiát tanulni. 1936. december 25-én szentelték ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 13.

A titokzatos erdei úr

írta: Cabe Ferrant
A titokzatos erdei úr

_lenard.jpg

A 20. századi sajtótörténet egyik legnagyobb baklövését követte el 1968-ban a brazil "Estado de Sao Paulo" mikor öles betűkkel a címlapján hirdette ország-világnak, hogy több évtizedes kutatás után végre megtalálták dr. Josef Mengelét, a hírhedt náci orvost.

Egy Erdstein nevű, német származású, talán nem egészen kifogástalan úriember kereste meg a lapot azzal, hogy rálelt a világszerte körözött auschwitzi rémet. Santa Catarina állam őserdeiben, egy eldugott völgyben él Alexander Lenard néven. A remek fantáziájú és tán a szélhámolási hajlamtól sem mentes érdemes úriember a vakációját töltötte a közelben, mikor helyi pletykákból arról értesült, hogy a Donna Emma völgyben egy gazdag német öregúr éldegél ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 12.

Költészet napja másképpen

írta: Kurunczi Mária
Költészet napja másképpen

kmkolteszetnapja-2.jpgEz a nap akár piros betűs ünnepnap is lehetne számomra.

Meghívást kaptam a fogyatékkal élő fiatalok műsorára, ahol beszélnem kellett József Attiláról, verseiről, és egyéb e naphoz kötődő versekről, szegedi költőkről.

Úgy érzem, alaposan felkészültem, nem csak „középiskolás fokon”, mint írta a nagy költő. Ám a fiatalok között olyan hangulat volt, hogy félretettem, amit leírtam, amiről beszélni szerettem volna, mivel zömmel ők emlékeztek meg e napról, és segítséggel több József Attila verset is elmondtak, mondtunk. Próbáltuk egy kicsit értelmezni a verseket. Ha nehezen ment nekik, a gondozónők segítettek.

Majd néhány saját versem olvastam fel, és beszélgetni kezdtünk. Több kérdést is feltettem nekik, az egyik ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Curia

2018. ápr 11.

A költészet napján

írta: Cabe Ferrant
A költészet napján

-jozsef-800_1.jpgBudapesten, a Ferencvárosban, 1905. április 11-én született József Attila (elhunyt: Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. (Wikipédia)

73 éve – 1924. július 10-én -, nagy diadalt ünnepelhetett a magyar sajtószabadság. József Attilát a Büntető törvényszéken a Schadl-tanács Lázadó Krisztus című verséért 8 hónapi fogházra és 200 000 korona pénzbüntetésre ítélte, a költő védője - Vámbéry Rusztem - minden igyekezete ellenére.

A költeményt a rövid életű Kék madár irodalmi és művészeti szemle hozta ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 10.

Petróleumlámpa

írta: Kurunczi Mária
Petróleumlámpa

Kilencvenhárom éves nagyanyám hozzánk költözött. Már nagyon gyengének érezte magát. Összeszedte kis holmiját. A költözködésnél lányom is segített.

- Mama, ezt ne add oda senkinek, olyan szép, mint Aladdin csodalámpája! – mondta, amikor felfedezett egy öreg petróleumlámpát. Nem sejtette, hogy a lámpa láttán nekem is gyorsabban ver a szívem. Nekem nem a mesét, hanem gyermekkoromat idézte fel. Nyári estéken ezt gyújtotta meg nagyanyó a verandán. Csodaszépen kifényesítette mindig.

Ha jól emlékszem, úgy negyven éve, karácsony előtt megjelent nálunk a tanító:

- Baj van a gyerekkel – mondta -, nem megy neki az olvasás.

Anyám a vacsoránál mesélte apámnak, s arra határozták magukat, hogy többet kell ezután foglalkozni ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Curia

2018. ápr 05.

„Nekem ne lenne Hazám?”

írta: Cabe Ferrant
„Nekem ne lenne Hazám?”

haza960.jpgHa már van zászlónk, egy hely is kell hozzá, ahová kitűzhetjük. És van ilyen hely. Tudod, cimbora, egy négyszögöl föld nem valami sok… Nekem még ennyi sincs. De mégis van egy hely a világban, ami az enyém. Úgy hívják: a Hazám.

Akkor is az enyém, meg persze a tiéd is, meg mindannyiunké, magyaroké, ha egyetlen rögét sem birtokoljuk. Esze Tamás talpasai, Bem József huszárjai, vagy az ötvenhatos pesti srácok mennyi földet mondhattak a magukénak? A haza nem valami telekhatárok közé zárt kiskert, nem az országhatárok övezte nagyobb játszótér. Azokat a határokat úgyis mások húzták, olykor elég esetlegesen. Az ott élőket meg sem kérdezve. Nem is törődve azzal, hogy él ott valaki.

A haza egészen más.

Egy gondolat, egy idea, egy ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2018. ápr 04.

Rákóczi zászlaja

írta: Cabe Ferrant
Rákóczi zászlaja

_2_rakoczi_ferenc_es_esze_tamas_talalkozasa-r.jpgTudod, cimbora, volt egy zászló. Egy régi zászló, amelyik nagyon telibe talált. Olyan vitákat oldott meg, húzott át, tett semmissé, amelyek, azóta is, folyton-folyvást előjönnek. Népies vagy urbánus? Konzervatív vagy liberális? Lehet veszekedni. Marni egymást.

Azon a zászlón, a lázadás, a rebellió zászlaján volt egy felirat. Egyetlen rövidke mondat, hiszen a zászlók nem arra valók, hogy hosszadalmas politikai, filozófiai tanulmányokat tegyenek rajtuk közzé, amiket aztán a kutya se ért. A zászló arra jó, hogy kitűzzük valahová, vagy felvonjuk valahol, és aláálljunk. Lengessük, és azt mondjuk: ezek vagyunk mi.

Arra a zászlóra – vagy háromszáz éve -, azt írták: „Cum Deo, pro Patria et Libertate”. Istennel a hazáért, a ...

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

süti beállítások módosítása