2017. sze 03.

Nagyszülők Világnapja

írta: Cabe Ferrant
Nagyszülők Világnapja

Sulykolják ezerrel, hogy hatvan felé neked már annyi!  Nem tudom ki találta ki ezt az őrültséget, de hogy egy nagy ló volt az biztos. Nála, – náluk - csak mi vagyunk az ütődöttebbek, hogy be is dőlünk ennek a rizsának. És arcunkra ráncosodott éveinkkel büszkén bezárjuk magunkat a saját kis…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. sze 03.

A nap, amikor a rendszerváltás elbukott

írta: Cabe Ferrant
A nap, amikor a rendszerváltás elbukott

Ritkán adatik meg a szerény képességű és méltatlan krónikásnak, hogy szem- és fültanúja legyen történelmi eseményeknek, hogy első kézből, azon melegében, értesülhessen a nagy fordulatokról. A XX. századi technikának, a telekommunikációnak hála azért vele is előfordult ilyesmi. Elmesélem. Bár a…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. sze 01.

Az iskola rejtélye

írta: Cabe Ferrant
Az iskola rejtélye

Kérem, én teljesen ártatlan vagyok! És mindenfélét fel tudok hozni a mentségemre! Például azt, hogy egészen kicsi és védtelen voltam, amikor beírattak az iskolába! Hja, kérem, nehéz gyermekkorom volt.  Bár… Ez nem fedi teljesen a valóságot. Sőt! Valójában örültem, hogy suliba mehetek. Mert az olyan…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 27.

Nagy kirándulások

írta: Cabe Ferrant
Nagy kirándulások

Voltak azok a régi nagy kirándulások, nagy csavargások. Volt a kempingezés. Amit mi, a hetvenes évek második felében mindközönségesen sátorozásnak hívtunk. Persze voltak az országban, a Balaton körül komoly fizetős kempingek is, de mi a kempingezés „vadabbik” formáját választottuk általában. A csóró…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 26.

Állam bácsi esete a nyugdíjjal meg a demenciával

írta: Cabe Ferrant
Állam bácsi esete a nyugdíjjal meg a demenciával

A történet jó régen kezdődik. Valaha réges-régen , az ántivilágban, de legalábbis a múlt kedd előtt, született egy egészen kicsike baba. Minden előzetes konzultáció nélkül jött a világra, vele ugyan nem beszélte meg senki, hogy meg akar-e születni. De megszületett, körülpillantott, hogy hova is…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 24.

A legfőbb érték az ember

írta: Cabe Ferrant
A legfőbb érték az ember

Voltak hajdan – és akadnak tán ma is - közhelyek és jelmondatok, amiket gyakran hajtogatnak. Leginkább azért, mert mióta az embert feltalálták, az így szokás. Ezeknek a szlogenek érdekes tulajdonsága, hogy időnként éktelen nagy marhaságok, de néha – tán csak merő véletlenségből – piszkosul…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 22.

Levél egy még meg sem született gyermekhez

írta: Cabe Ferrant
Levél egy még meg sem született gyermekhez

Szia, cimbora! Mi nem ismerjük egymást. És ha van egy kis szerencséd, soha nem is fogjuk. Nem akarlak ijesztgetni, de gondold meg kétszer is, mire készülsz! Nem ajánlanám! Nem akarom elvenni a kedved ettől a világtól, de már elég régen járok benne, hogy elmondhassam: kicsit ismerem. Szerintem nem…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 21.

Öreg, aki mondja!

írta: Cabe Ferrant
Öreg, aki mondja!

Ehhez én túl öreg vagyok, nem értem! – közölte a bájos hölgy. Közben egy számítógép előtt üldögélt és legalább tizenöt évvel volt fiatalabb nálam. Az agyamban a biztosítékok - kiolvadásra készen – túlfeszültséget jeleztek. Megint a klasszikus és általános téveszme! Túl öreg vagyok a hétköznapi…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

2017. aug 20.

Az az átok oroszóra...

írta: Cabe Ferrant
Az az átok oroszóra...

Egészen ifjú barátaim, jobb, ha tudjátok, hogy hajdan, kicsivel a mohácsi vész után, a híresztelésekkel ellentétben, mi is tanultunk nyelveket az iskolában. Mindenki olyat, amilyet akart, vagy amilyenre lehetősége volt. De oroszt, azt biztosan. Mert az kötelező volt… Mindenféle különös politikai…

Tovább Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant

süti beállítások módosítása