2017. júl 04.

A fantaszta fakereskedő léghajója

írta: Cabe Ferrant
A fantaszta fakereskedő léghajója

schwarzairship-8.jpgZeppelin gróf nevét mindenütt ismerik a világon, neve egybeforrt, egyet jelent a merevszerkezetű léghajóval. Schwarz Dávidról viszont legfeljebb csak Magyarországon tudják, hogy megelőzte Zeppelint. Az érdemes gróf az ő özvegyétől vásárolta meg a találmányt.

Schwarz Dávid 1850. december 7-én, Keszthelyen született. Korán árvaságra jutott, korán kellett munkába állnia, mint kereskedőtanoncnak ezért csak az elemi iskolát végezte el. Később erdészetnél dolgozott, talán e munkája révén ismerkedett meg a gazdag zágrábi fakereskedő lányával, Kaufmann Melániával. A lány kezével szép hozomány is járt, ebből nyitotta meg fakereskedését. Sikeres vállalkozó lett, akiről gyakran mondogatták, hogy sikereit a vasszorgalmán kívül, a technikai újítások iránti rajongásának köszönhette. Különféle gépeket szerkesztett, igyekezett automatizálni a fakitermelést.

A léghajózás felé is a munkája fordította: az a szokatlan és képtelen ötlete támadt, hogy a nehezen megközelíthető helyeken kitermelt fát légi úton kellene szállítani a felhasználási helyére. Arra gyorsan rájött, hogy léghajóját az addig megszokott, gumival impregnált ballonszövetnél erősebb anyagból kéne építeni. Némi keresgélés után rá is talált a megfelelő – akkor még nagyon újnak számító – anyagra, az alumíniumra.

Terveit – mert gyorsan rájött, hogy találmánya akár hadi célokra is alkalmazható – először derék hazafiként Bécsben, a hadügyminisztériumban mutatta be. Némi támogatást remélt, ugyanis időközben a vállalkozása körül is akadtak gondok. Hja, aki az égre figyel, könnyen orra bukik. A vállalkozása szép lassan csődbe is ment…

Azt borítékolni lehetett, hogy a hadügyminisztérium nem fog megfinanszírozni egy ilyen „kétes és ostoba” ötletet. Nem is kapott  tőlük egy vas támogatást sem. Felfigyelt viszont terveire a több fantáziával bíró orosz katonai attasé és kieszközölte számára, hogy 1892-től Szentpéterváron folytathassa munkáját. Ekkor állapodott meg Carl Berg alumíniumgyárossal, aki vállalta, hogy elkészíti a léghajó vázát és borításhoz szükséges vékony lemezeket.

A sors - vagy a végzet - azonban közbeszólt. Nem cári Oroszország lett a léghajózás fellegvára. Az ok: a pocsék minőségű, szennyezett hidrogéngáz – hidrogénre okvetlenül szükség volt a léghajó levegőbe emelkedéséhez. Viszont, amit Oroszországba biztosítani tudtak egyszerűen nem volt alkalmas arra, hogy a léghajó a levegőbe emelkedjen. Gyorsan meg is született a következtés az orosz hadügyminiszter részéről: ez az egész repülés-projekt egy nagy marhaság, nincs semmi jövője. Kár volt beletenni azt a kis pénzt…

Azt már a Berggel való kapcsolatának köszönhette, hogy áttehette székhelyét Poroszországba. Berg más szemmel nézte a terveket, dokumentációt, mint a szentpétervári katonák. És ebből a dokumentációból világosan kiderül a szerkezet repülőképessége, már, ha megfelelő minőségű hidrogéngázzal töltik fel.

A poroszok sem támogatták Schawrzot, de Berg annyira bízott a sikerben, hogy fejlesztés költségeit magára vállalta. Az új léghajó próbarepülésének időpontjául 1896. szeptember 29-én akarták megejteni. A német uralkodót is meghívták, hogy csodát lásson, ő azonban lemondta a részvételt.  Az első tesztrepülést ezután elhalasztották október 9-ére, de erre már nem hívtak meg senkit.

Tán jobb is volt így, mert megint az a fránya gáz… A pocsék minőségével… A lényeget, viszont sikerült demonstrálni: a léghajó tényleg képes a repülésre és valóban kormányozható.

A következő felszállást 1897 januárjában tervezték. Akkora – úgy tűnt – sikerül megfelelő minőségű hidrogént szerezni. De Schwarz Dávid 1897. január 13-i halála miatt az újabb teszt elmaradt.

A további munka özvegyére, Melániára maradt. Az asszony egyrészt szerette volna bizonyítani férje igazát, másrészt meg nagyon jól tudta, hogy pénzt a találmányból csak akkor láthat, ha legalább egy sikeres próbarepülésen túl lesznek.

1897. november 3-án került sor a nagy próbára. A gép 460 méteres magasságba emelkedett, irányíthatóan, fényesen igazolva Schwarz elgondolásainak helyességét. Persze most sem ment minden egészen simán. Leszállás közben a négy propeller közül az egyik leállt. Az elegáns, sima földet érésnek csúnya ütközés lett a vége, a gép komoly sérüléseket szenvedett.

De Ferdinand Zeppelin grófnak ennyi is elég volt. Jelen volt a kísérletnél, látta a léghajót működés közben. Egy évvel később meg is vásárolta a terveket az özvegytől és Carl Berggel együttműködve építette meg az első „Zeppelin” léghajót, mely 1900-ban szállt fel a Boden-tó partjáról.

A siker az övé lett.

És negyedszázad múltán Hugo Eckener kapitány egy Zeppelin-rendszerű léghajón 80 óra alatt repülte át az Atlanti-óceánt…

Források: Wikipédia; Magyarhirlap.hu; Frissujsag.ro; Mult-kor.hu; Karpatalja.ma; Kepesrepules.wordpress.com;

 Kép: Schwarz féle léghajó (Wikipédia)

Szólj hozzá

Fősodor Cabe Ferrant