A mini denevér
A padláson járt a macska, s rajta kapta a denevérmamát, hogy itt hagyta icipici denevér lányát. Fogta, felkapta a lánykát, s ahogy tudott szaladt, szalad.
A gazdasszony épp az ajtót nyitotta:
- Mit hoztál már megint, te ebadta?
- Hoztam neked valamit – tett le egy csodabogarat Mirco, a gazdinak. Ne félj, nem eszem meg, neked hoztam, mert olyan pici, dédelgetheted.
Gazdi nagyot nézett, hogy ki ez a mini jószág, felvette. Szinte elveszett a tenyerében. Egy ici-pici denevér lány. Furcsa hangokat hallatott, valószínű sírt, talán éhes volt. Egy kis cukorfalat! Pár cm hosszú az egész, kis prémgombócka
Gyorsan rákattintott a netre, mit is esznek-, elsősorban csontkukacot, de az nincs itthon, a boltok meg zárva vannak. Gazdi végigleltározott a hűtőben, de semmi neki valót nem talált. Csülköt mégsem tömhet belé.
Talán apró pókot, vagy más bogarakat. Van is néhány pók, s a hálójában legyek, de azok már olyan régen ott vannak, hogy szinte múmiák lettek.
A neten olvasott utána, hogy mit kell tenni... szőlőcukor oldatot csepegtetni a szájába. Eddig meg is vagyunk. De holnap majd hívni kell, a "Denevér mentés" telefonszámát hogy hogyan tovább.
Másnap sikerült is beszélni a Madárpark önkéntesével, és adott szakmai tanácsokat. Így most már megoldódott (remélve) a kis denevér etetése is. A horgászboltban vett csontkukac nem jött be neki, a pépesített macska eledelt cuppogva ette fecskendőből... Ha ezt tudta volna Gazdi, akkor nem kellett volna éheznie szegénynek.
A cipős doboz lakosztályt már jól belakta, nagyokat alszik benne. Ha olyan jól fog enni, mint tegnap este, akkor hamarosan meg is erősödik, és haza mehet. Vélhetően itt lakik a padláson... nem kell messze mennie.
- De jó hír!... és hogy fejezi ki örömét, ha jól lakott? Tapsol, sikít???? - nézett rá kérdően Gazdira Mirco.
- Sajátos módon juttatja kifejezésre, hogy elég volt. Az utolsó cseppet kiköpi. Azzal jelzi, hogy jól érzi magát, hogy hátrafelé araszolva felkúszik a kézfejre, és fejjel lefelé csüng rajta – mondta volna tovább Gazdi, de Mircot különösebben nem érdekelte, annyira pici volt, hogy amúgy sem tudott volna mit kezdeni vele, így elment újabb zsákmányszerző körútra
A kis jövevény most itt kapirgál egy cipős dobozban… a többi macskát nagyon izgatja, hogy mi zörög benne... Gazdi ezen is jókat nevet.
Fotó Varga Magdi