Jó néhány év telt el azóta, hogy Balázs Józsi bácsi kispusztai lakos megnyerte az ötöst.

Jánosi János a Nyeremény című lap munkatársa felkerekedett, hogy megkeresse az idős embert, s megtudakolja, mire költötte a milliókat. A régi házban nem találta, így a szomszédok tájékoztatására a lányánál kereste:

- Édesapám kérdezi? - mondta Juliska - az a kocsmában van. Amióta ideköltöztek, mindennap elmegy, azt mondja, hiányzik neki. Csak azt nem tudom, miért, mert innivaló az itthon is van mindig. Megkínálhatom magát is?

Wiskyt vesz elő, s két poharat. Iszik velem a találkozás örömére.

Közben megérkezik Józsi bácsi is. Akkurátusan teszi le a kabátját, botját is a sarokba támasztja. Látszik rajta, hogy még jó egészségnek örvend, pedig már 97 éves.

- Adj Isten - mondja a riporternek -, mi járatban édes fiam? Magának is pénz kellene? Vehetne már egy modernebb magnetofont, mert nézzen körül: itt minden modern. Az asszony meg a gyerekek is mindig azt hajtogassák - modern világot élünk!

Rólam meg lehúzták a csizmanadrágot, oszt farmert adtak rám. A szomszédok meg azt beszélik, eszelős vagyok, megártott nekem a sok pénz, amibül nem láttam egy fillért sem!

- Akkor miből telik a kocsmára Józsi bácsi?

- Mibül, mibül, hát vannak nekem barátaim, oszt van jó nyugdíjam.

- És hogy került ide Józsi bácsi?

- A lányomhoz? Hát eladatták velem a házat, mert már nagyon öregek vagyunk, oszt elkél a gondviselés. Hát magának megsúgom, nemcsak inni járok én a kocsmába. A barátok, azok hiányoznak. Mert mi van itthon?: Mindenki csak dirigál, hogy ezt nem szabad, meg azt nem szabad! Még a fejem sem fájhat, mert rögtön pirulát nyomnak a számba, pedig én soha életemben nem voltam beteg. Tudja, ez tesz engem a sírba, nem az ital! Bár ott maradtam vóna a régi házba…

Ha nem nyerem meg azt az ötöst, még mindig jó lenne otthon. Igaz ócska bútorok között, de a jószágok…a pipám…meg minden…

Képzelje, eccer elvittek nyaralni. Az asszony ötlete volt, lássunk világot. Hát mennyünk, gondótam, legalább megtudom milyen utazni az új Toyotában.

-  Merre mentek Józsi bácsi?

- Merre is? Ja Pécsett meg a környékire. Valami Máriaszentségen is jártunk. No nem jut eszembe a neve, de jó helyre vittek, mert világéletemben borivó ember vótam, ott meg vót borozó is, meg jó bor is.

Mondom a főúrnak, hozzon még egy kört, erre aszondi az asszony, nem köll ám úgy szórni a pénzt! No erre mán én is mérges lettem:

- Te beszélsz nekem, Julis!m Nem te tetted a harmadik ezrest a Szent Antal pörsölybe?!

- Hálát köll adni - mondi az asszony, hogy ennyi pénzt nyert kend!

És hátha egyszer megint nyer azon a fránya lottón!

- Hát tudja fijam, ilyen ez a fejérnép, így telhetetlenkedik. Hogy én még egyszer nyerjek!

Nem is mutatom meg nekik a szelvényt, mert ha mégis nyerek, bizony Isten magam veszem fel a nyereményt!

Kép: Fortepan 109964 (részlet)

Év: 1960

Orig: Bauer Sándor