2017. sze 22.

Véget ért a harc

írta: Kurunczi Mária
Véget ért a harc

veget-ert.jpgMegérkezett ma, kiért éveket vártál. S míg ő ott volt a vártán, te itthon tartottad a „frontot”, mert minden mindennek nekirontott…s maradt csupán az idő, mi mindent elrontott. Eltolódott életek, hosszú vágyak, érzések…feledések, csalások, s új szerelmek…majd vissza…visszavárni a Kedvest.

S jött egy délután, egy kora-este, mikor megleste az idő, merre mennek a hazatérők…

Már nem szólt bele, hagyta, hogy minden s mindenki a helyére kerüljön…

S jöttek új fények. Fel kell építeni a lerombolt életeket, s a lerombolt házakat, vágyakat, mely itt ragadt érzések sűrűje.

Újra tanulni élni, szeretni, s nem félni.

Véget ért a harc. S egy új harc kezdődik. Most már nem a másikat lelőni, a másikat szeretni, segíteni…ez a fő cél..s harcolni azért. mi  a miénk…a tiéd, s az övéké…

Mindenkinek jut mindenből bőven. Mert véget ért a harc, a támadásokból elég lett.

Nézd az eget, mily szép, kék lett. S nézd a felhőket, s bármit beléjük képzelhetsz. Így építsd magadban a várat, hord el, ha kell a hegyet, s fejtsd meg a vágyad…

Mert véget ért a harc: s légy ELÉGEDETT.

Szólj hozzá

Fősodor Curia