Csend van még ezen a hajnalon. Nagy, nagy csend. A szánkót a lovak is lassan húzzák.  Csak a verebek kísérnek bennünket, gondolhatni, miért?

Piroska a keresztanyjától kapott óriás Berliner kendőbe burkolózva ül a kocsis mellett a bakon, aki éppen a párja…alig pár napja. Bizony, karácsony előtt volt a menyegző.

A lovak párája, mintha füstöt eregetnének, látszik a hidegben. De belül a fiatalok szíve forrón dobog.

Terus néni, a lány anyja hátul ül, s néha szemét törölgeti. Ki tudja, örömében, hogy elkelt a lány, vagy bánatában, mert nem ahhoz a gazdag legényhez ment, akihez ők szerették volna adni. István bácsi sem szól egy szót sem. Talán sajnálja egy szem lányát, akit nagy tisztességgel, adott férjhez. Nem is volt ekkora lakodalom még a faluban.

Nagyon hideg van, és nagy a hó is. Géza bácsi, Piroska keresztapja egy butykost vesz elő, s pálinkával kínálja a kocsin ülőket. A két cigány a saroglyában ül, de nem húzzák, inkább alszanak.

Lassan előbukkan a szomszéd falu templom tornya. Piroska szíve hevesebben dobog. Most ismeri meg közelebbről is anyósát, s talán egy kis félelem is van benne, hiszen egy fedél alatt lakik majd vele. Közelebb bújik párjához, szinte védelmet várva.

Az újember megállítja a lovakat, megérkeztek. A két cigány a saroglyában hirtelen felébred, s mint akik nem tudják, hol vannak, de feladtuk van, leszállva a szánkóról, húzni kezdenek valami nagyon nagyon régi sirató nótát, amire a ház asszonya kijön, s kötényébe törölgetve kezeit, fogadja az új jövevényt. Mögötte komótosan párja, aki kezet fog a vendégekkel, majd betessékeli őket a házba, miközben a vadul lármázó kutyát csitítgatja.

Benn jó meleg van, s forralt bor illata tölti be a szobát. Mindenkinek jut hely. Az ifjú pár épp a karácsonyfa alá szorul. De most senki sem foglalkozik velük, a vendégek egymás szavába vágva mesélik, milyen is volt az út idáig.

Terus néni a lánya közelében foglal helyet, szinte óvón, vagy inkább kicsit búcsúzón. István bácsi is mellé telepszik. S a házigazdával arról beszélnek, hogy holnap disznóölés lesz. Maradjanak itt, ebben a nagy hidegben jobb lesz így. Ráérnek még visszamenni. Különben is előbb még le kell pakolni Piroska bútorait, stafirungját.

István bácsi hajlik a szóra, miközben a két nászasszony is a holnapi napról beszél.

Közben kutyaugatás hallik kintről, két cigányasszony közeledik határozottan a ház felé, ügyet sem vetve a kutyákra. Bekopognak, s nagy hangon köszönnek, boldog újévet kívánnak a ház népének, aprajának, nagyjának.

Piroska anyósa ismeri már őket, a két zenész cigány feleségei, s hellyel kínálja, miközben megszólal a hegedű. A ház asszonya egy kosarat rak meg finomságokkal, s a nóta befejeztével elengedi őket, hites urukkal együtt.

Azt hihetnénk, hogy most nagy lesz a csend a cigányzene nélkül, de a két család megtalálja a hangot egymással, amihez Géza koma pálinkája is hozzájárul…

Estére kelve pedig mindenkit elkvártélyoznak, mert holnap nagy nap lesz, a falusi disznóölés.

S ez már a fiatal pár év és életkezdésének első állomása…