Ifjonckoromban – kortársaimhoz hasonlóan – lelkes nézője voltam a Tenkes kapitánya című filmsorozatnak. A sorozat 1964-es bemutatója óta számos nemzedéknek szerzett örömet, nem csak Magyarországon, de német nyelvterületen is. Magam sem az első vetítéseket láttam, hanem valamelyik ismétlését.

A film egyik legnépszerűbb figurája – természetesen a Zenthe Ferenc játszotta kapitány mellett – Buga Jakab volt. A filmben a karaktert Szabó Gyula személyesítette meg. A rosszfiúból, marhahajcsárból - és marhatolvajból – kuruc vitézzé avanzsáló, vagány népi hős alaposan megragadta anno a fantáziánkat. Mikor a téren „tenkesest” játszottunk, legalább annyian akartunk „Jakabok” lenni, mint kapitányok.

A filmsorozat német dvd-jének borítója

Ki is volt az igazi Buga Jakab?

A keresgélés során szegényebb lettem egy hőssel, viszont gazdagodtam egy legendával. Buga Jakab úgy, ahogy a filmben megjelenik, sosem létezett.

Létezett egy másik Buga Jakab, akinek a története – már az a kevés, ami tudható róla – épp oly érdekes, mint a regényhősé. A Wikipédia írja róla:

Buga Jakab (17. század) magyar vitéz, költő.

Egyetlen korabeli fejedelem seregéhez sem tartozott, úgynevezett „szabad vitéz" volt. Thaly Kálmán, Régi Magyar Vitézi Énekek című gyűjteménye első kötetének 218–220 lapján Bugának a 17. század utolsó negyedében szerzett énekét közli Szencsey György daloskönyvéből.

Nem tévesztendő össze A Tenkes kapitánya filmsorozatban szereplő Buga Jakabbal.

Ha költő, hát költő. Lássuk, miket költött gondoltam és ennek is utánakavartam. Csak mellesleg jegyzem meg: a „szabad vitéz” leírás pont passzol az általam elképzelt Buga Jakabhoz. Egészen olyan, amilyennek Örsi Ferenc, a filmsorozat írója – aki a vetítések sikere után meg is regényesítette a Tenkes kapitánya történetét -, ábrázolta.

Lássuk, mit és hogyan írt Buga Jakab – mármint az eredeti…

Magyar irodalom, 9. osztályos tankönyv

A kuruc költészet - Buga Jakab éneke - szöveggyűjtemény

"Buga Jakab éneke

Mit búsulsz, kenyeres, midőn semmid nincsen?
Jó az isten, jót ád, légy jó remínségben!
Fölnyílik az idő majd az gyönge fűre,
Hová két szemünk lát, elbujdosunk ketten.

Ó, édes pajtásom, hogyne búsulkodnék,
Midőn az sok gondok rajtam uralkodnak,
Sok gondolkodások szüntelen fárosztnak,
Minden órán engem elmémben bágyosztnak.

Rongyos az dolmányom, kinn van az oldalam,
Az sok folttul ugyan nehéz az nadrágom,
Hátom lapockáját veri az kalpagom,
Zsírtul ködmenyem is igen megavult már.

Az köpönyegem is igen jó-viselt már,
Az sok eső miatt vagyon benne sok kár,
Mind elrohasztotta az csizmámat nagy sár,
És nyereségemmel kerest pénz szűkön jár.

Nincsen abrak, széna, rút hitvány az lovam,
Rongyos az istállóm, igen puszta házam,
Mind eltöredezett szegen az nyeregfám,
Mind elkopott róla az sok szép nyert szerszám.

Kenyerem, pecsenyém igen szűkön vagyon,
Morzsalék sem hever mast az tarsolyomban,
Pénzem pedig nincsen mast az oldalamon,
Kiürült az gyűszüm, elkölt kóborlásom.

Az lovamrul igen lekopott az patkó,
Azki még rajta van, az is nem igen jó.
Ha nem patkoltatok, elhal tűlem az ló,
Csak gyalog maradok, mint egy rút kóborló.

Az farkasbőrömnek lekopott az szőre,
Pókháló palackom az szegen bélepte.
Nyargalódzik rajtam az tetvek serege,
Mert szurkos az üngöm, nincs ki fejérítse.

Kurva már az anyja! mint élhetek, élek,
Kivetem hasamat az szép verőfénynek,
Csak úgy dohányozok, azmidőn éhezek,
Így én is másokkal szépen eltengődek."

Ezt akár a filmbéli Buga Jakab is énekelhette volna, Szabó Gyula fülbemászó hangján… Annyit még hozzátennék: a fenti dal, más címen is előfordul, másnak is tulajdonítják. Azaz egyáltalán nem biztos a szerző kiléte.

És körbe is értünk. Örsi Ferencet talán az a kevés ihlette meg, forgatókönyve írásakor, amit Buga Jakabról tudunk. Ez ugyan nem sok, de bőven elegendő ahhoz, hogy legendát kerekítsünk belőle, szórakoztatón ábrázolva egy hajdani kor történelmi eseményeit. Mert erről szól a mese. Meg a történelmi irodalom…

Nyitókép: Szabó Gyula (Buga Jakab), Zenthe Ferenc (Eke Máté) és Pécsi Ildikó A Tenkes kapitánya forgatásán - Forrás: MTI