Szerjózska érdekes, egyedi lény volt. Sem nem óriás, sem nem törpe, sem nem gyerek…na, már nem is tudom, hova soroljam. Ő maga sem értette, hogyan lehetett ilyen…alaktalan volt, pici és senkire sem hasonlító lény.

Magában mindig is arra vágyott, hogy óriás legyen, és egyszer felülről nézhesse a világot.

Előttük, a parkban állt egy óriáskerék. Naponta kiment oda és csak nézte, nézte. Az pedig őt nézte, és állt mozdulatlanul, mintha őrt állna a táj felett. Néha úgy tűnt, mintha megmozdulna, és valamit mondani akarna, de aztán csak a szellő fújdogált felette.

Egy alkonyatkor megszületett Szerjózska fejében a nagy gondolat: ma éjjel valahogyan feljut az évek óta ott álló óriáskerékre, és megszemléli a világot.

Tudta, ...

A hajó kora reggel futott ki a kikötőből. Még sokáig látni lehetett a partot. A sirályok vijjogása kísérte. Csodálatos volt a reggel. Mindketten boldogok voltak. Egy év nászút. Ilyen sem adatik meg mindenkinek. Ha vannak csodatévő manók, akkor azok most itt voltak. Mindkettőjük vágyát teljesítették. Az esküvőt, bármily rövid is volt az idő, alaposan megszervezték, ehhez segítségükre volt a hajó személyzete. Nem hívtak sok vendéget. A Kedves szülei korán elhaltak, testvére, egyéb rokona sem volt, csak egyetlen barátnője, aki nem rég temette el férjét. A gyászt erre a pár órára félretéve, elvállalta, tanúja lesz.

Gregori sem bánta meg, hogy Magyarországra jött, hiszen itt találta meg a Kedvest. Nem hazudtak a barátok sem, hiszen ...

Az özvegyasszony már több mint húsz éve élt egyedül. Sohasem gondolt arra, hogy valakit is közel enged magához. Lépten-nyomon rossz történeteket hallott, és jobb így egyedül, mintha valaki kiforgatná mindenéből. Bár nem volt gazdag, de amijük volt, azt mind a saját kezükkel szerezték meg.

Mit hagy a gyerekeknek, ha egyszer lehunyja a szemét?

Miközben ezen gondolkodott, egy meghívót hozott a postás. A régi munkahelyéről egy nyugdíjas rendezvényre szólt a meghívás.

Kinyitotta a szekrényét és szétnézett a ruhái között. Elég sok ruha volt ott, amit már évek óta nem hordott. Kivette egy szép zöld ruhát csipkés gallérral, felfrissítette, és a jelzett napon elindult az ünnepségre.

Egy volt kolléganője mellé ültették, s ...

Beiratkoztam a gimnázium levelező tagozatára. Évekig így éltem: délelőtt alvás, délután iskola, este, éjszaka munka… Jó kis közösség jött össze itt is. Ma is elgondolkodom azon, mi képességem lehetett, hogy minden társaságban megtaláltam a helyem, és jól éreztem magam.

Mindenki más-más területen dolgozott, és voltak közöttünk még negyven éves „diákok” is. Többeknek a munkájához volt kötelező az érettségi.

Néha unalmas matek órák voltak, olyankor néma beszélgetést folytattunk, mivel az utolsó padban ültem, egy nálam négy évvel idősebb sráccal, „leveleztünk”. Lehet, hogy ez a művelet volt kezdete a mai Facebook-nak?

Szóval levelezgettünk, így a tanár sem vette észre, hogy „beszélgetünk”. Aztán együtt ...

Az Egyesült Államokban 1920. január 16-án életbe lépett a 18. alkotmánymódosítás, amely az egész államszövetség területén megtiltotta az alkohol előállítását, forgalmazását és behozatalát.

A rossznyelvek szerint Al Capone személyesen járta ki az alkoholtilalom bevezetését, mert ekkora mellélövést kormánynak még kevésszer sikerült produkálnia. A jó szándékú törvénnyel meg akarták akadályozni az alkohol – mely köztudottan öl butít és nyomorba dönt – és alkoholizmus terjedését az Államokban.

Ez ugyan nem sikerült, de legalább hihetetlenül fellendítették a szervezett bűnözést és olyan táptalajt biztosítottak a maffiának, amiért a fent emlegetett – kétes hírű – úriember roppant hálás lehetett.

De a ...

Csend van még ezen a hajnalon. Nagy, nagy csend. A szánkót a lovak is lassan húzzák.  Csak a verebek kísérnek bennünket, gondolhatni, miért?

Piroska a keresztanyjától kapott óriás Berliner kendőbe burkolózva ül a kocsis mellett a bakon, aki éppen a párja…alig pár napja. Bizony, karácsony előtt volt a menyegző.

A lovak párája, mintha füstöt eregetnének, látszik a hidegben. De belül a fiatalok szíve forrón dobog.

Terus néni, a lány anyja hátul ül, s néha szemét törölgeti. Ki tudja, örömében, hogy elkelt a lány, vagy bánatában, mert nem ahhoz a gazdag legényhez ment, akihez ők szerették volna adni. István bácsi sem szól egy szót sem. Talán sajnálja egy szem lányát, akit nagy tisztességgel, adott férjhez. Nem is volt ...

Amint látjátok, most szépen süt a nap a fűzfa fölött, s gyenge szellő lengeti a vár zászlaját, de majd figyeljétek meg, ha lemegy a nap, a madarak is elhallgatnak, éledni fog a vár…egyszer meglestem, mit csinálnak a benne élők éjjel…

Rodosz szigetéhez hasonlított ez a kis sziget, talán azért is vertek tábort itt…

Szulejmán serege az éj leple alatt belopódzott a várba, de nem ám azért, hogy háborúskodjon, hanem meglesse, mit is üzennek a számítógépek.

Az ő korában még nem volt elterjedve ez a masina, és bizony meg is ijedt, amikor először látta. De a vár szelleme felébredt és megmutatta neki, hogyan kell kezelni a számítógépet.

Na, küldte is azonnal az emailt vidám népének, hogy most jöjjenek ide, de ne hozzanak ...

Zsuzsi nagyapjával sétált a délelőtti napfényben. Gyönyörű, szinte már tavaszias az idő, pedig csak karácsony napja volt. A parkban galambok burukkoltak, s ahogy leültek egy padra, koldulva köréjük sereglettek, A kislány elővette maradék süteményfalatját, s közéjük morzsolta. Azok hangosan köszönték, és egy pillanat alatt felcsipegették, és kérték volna a további adagot, de a kislány tárt karokkal mutatta nekik, nincs több, majd nagyapjához fordult:

- Nekik is most van karácsonyuk?

Az öregember fáradtam bólogatott, igen, igen, s elgondolkodott, bizony a hideg téli napokon, mennyire örülhetnek egy egy ilyen morzsának ezek a galambok. Ők a városiak, de mi van azokkal, akiket nem etetnek? Mélázásából a kislány zökkentette ki:

- ...

Az emberek általában úgy hiszik, hogy a karácsony csupa szeretet meg béke, móka és kacagás, holott ez a legkevésbé sincs így. Ilyenkor válogatott szörnyek, rémségesnél borzasztóbb alakok garázdálkodnak szerte a világban. Célpontjaikat – esetleg táplálékukat – főként a rossz gyerekek képezik, de nem minden esetben ilyen válogatósak. Nem ragaszkodnak okvetlenül a zsenge gyermekhúshoz, koronként beérik bárkivel. Feltéve, ha el tudják kapni.

Ehetőnek meg mindenki ehető…

Kezdjük mindjárt a nálunk is közismert, viszonylag békésnek számító Krampusszal:

Ez az ördög formájú figura az osztrákoktól indult világhódító útjára. Neve is az ausztriai németből való. A német Krampus szó a karom jelentésű régi német ...

Mackó egyedül bandukolt a havas úton, dúdolgatott, s arra gondolt, hogy ha hazaér, várják a barátai, és együtt ünnepelnek.

Már előző nap elkészített mindent. Finom mézet tett az asztalra, süteményt sütött, feldíszítette a karácsonyfát, és még a zenesarkot is berendezte. A farönköket sorba rakta, legyen, mire üljenek a vendégek.

Szóval dúdolgatva ballagott, amikor a holló rákárogott a fáról:

- Merre ilyen szomorúan? – kérdezte.

Nem vagyok szomorú, csak fázom, de örülök, hogy a barátaimmal karácsonyozok, velünk tartasz-e te is? – kérdezte a hollótól.

- Veletek tarthatok, de holló asszonyságot nem hagyhatom magára.

- Hozd el őt is, elférünk – mondta mackó, és tovább dúdolgatott.

Egyszer csak valami ...