Nagy napra ébredtem. Amikor reggel operatőr kollégámmal – Molnár Pistivel – elindultunk a szegedi reptérre, még nem gondoltam, milyen élményben lesz részem. Amíg az autóbusz döcögött velem, gyermekkorom képei villantak fel. Sokszor néztem fel az égre – akkor még ritkábban jártak a repülőgépek, és…

A vonat ütemesen zakatolt, s ez álmosítóan hatott rám. Igaz már két napja alig aludtam, amióta nagyanyám megérkezett, hogy magával vigyen.  Ezúttal nagy eseményre készülődtek, a pergetésre. Sándor bátyám méhész volt, sokszor mesélt a szorgalmas kis bogarakról… A téli szünetben elolvastam a tőle…

Az eső szemerkélni kezdett a kora reggeli órákban, ahogy az erdei útra kanyarodtunk. Egyébként csend, szélcsend fogadott, amikor a nemrég épült szép piros erdei iskola előtt kiszálltunk.  Még csak néhányan álldogáltak, várták a többieket. A felhők oszlani kezdtek, s a nap is előbújt rejtekhelyéről.…

Kopogtak. Nem. De kopogtak…  A nyikorgó ajtót kitárva ott állt a küszöbön maga az Öregség.  - Gyere be - mondtam.  Kopogós botját a sarokba támasztotta, szusszant egyet, aztán nehézkesen leült az egyik kényelmes fotelbe. - Csakhogy megérkeztél, már nagyon vártalak. Mivel kínáljalak? - Csak…

A hegyek között született, s Gyuri gazda kedvence volt. Ahogy cseperedett, egyre virgoncabb, s egyre vidámabb lett. S aztán egy szép napon munkára is fogta a gazda. Eleiben nem igen tetszett neki, de hát ki ne segítene egy olyan gazdának, aki lesi minden gondolatát, a legfinomabb zabot teszi elé, a…

Itt állok megfürödve! Pontosabban kifosztva, megfosztva, minden iratomtól mentesen. Ugyanis kisiskolás gyermekeim a tanító úr szavára, na és a tv-reklámjainak hatására papírgyűjtési akcióba kezdtek. Az előírt követelményeknek eleget téve, csak tiszta fekete-fehér, valamint színes papírt gyűjtöttek…

Valahol a határszélen egy hatalmas tanya udvarán élt Elza, nagyapám egyik lovának a kiscsikója, de még ennél is nagyobb érték volt a Békés megyei tanyán, hiszen édesanyám kedvenc jószága lett. Kényeztette is reggeltől napestig, amikor csak tehette, vele volt. Ha hazaért az iskolából, Elza fogadta a…

A rakpart - először  A várfalon még látszanak a múlt foltjai, de már békét csatolt az alkony. A lakodalmas menet hangos dudálással riasztja el a naplementében bámészkodó, az őszt búcsúztató sirályokat. Aztán megint csönd lesz, csak egy pizza futár robog kismotorjával, nehogy kihűljön a tea, mire…

Borcsa 90 évvel ezelőtt született kilencedik gyerekként egy cigánytelep legszebb kunyhójában. Mert az akkor igenis a legszebbnek számított a telepen. Szép fehérre meszelt „pici palota” volt, a tiszta szobájával. A ház ura, Horváth Imre, Borcsa apja nagyon is büszke volt mind a kilenc gyerekére. Az…

A felkelő nap első sugarait rávetette az öreg rozsdás fémkeretes MEGÁLLÓRA. Üveg oldalait már rég elvesztette az idővel, bár a vandálok is segítettek ebben, tetejét néha mozgatta a szél, s hogy még él, már csak ebből tudta. Ha megszólalhatott volna, mindenki elcsodálkozna, hogy mi mindent tud… Itt…