Felépülve
Azt mondják, a szerelem nem ismer határokat. Ez igaz, de az is igaz, hogy a fájdalom sem. Ha valami fáj, az kegyetlenül tud fájni. Mondhatom, határtalanul.
Amikor elestem először csak a derekam fájt, majd a májam tájéka is. Azóta tudom, hogy rosszmájú vagyok.
Elmentem a dokihoz, aki megvizsgált. Közölte velem, megnagyobbodott szívvel élek.
Ezt már régen tudom, hiszen sok mindenki belefér szívembe.
Aztán beutalt a klinikára. A folyosón többen várakoztak. Egy idős néni ült mellém. Semmi kedven nem volt vele beszélgetni, főleg nem voltam kíváncsi a betegségére, annak részleteire. De csak annyit kérdezett:
- Nem tudja, a doktor úr benn van már?
- Nem tudom-, válaszoltam kurtán. Mire ő:
- Maga is ide vár?
- Nem - ...