Londonban leginkább vonattal közlekednek. Kényelmesek, és gyorsak, a követési idő sem sok, hiszen mire elkezdenél bosszankodni, hogy elment előtted egy járat, már ott is a következő. Igaz úti célod eléréséhez akár negyven percet is kell utaznod, de kényelmes. Streatham állomáson csak egy pillanatra…

Az felszállás pillanata örökre bennem marad. A gép hirtelen erősen zúgni kezdett, majd enyhén rázkódott, ahogy felemelkedett, szinte belenyomott az ülésbe. A másodperc töredéke alatt már fenn is voltunk. Mellettünk, alattunk fehér kondenzcsíkokat húztak a korábbi gépek. Láttuk az előttünk öt perccel…

Már csak két nap van az indulásig. Mint a kisgyerek, úgy számolom, mennyit kell még aludni? Elérkezik az indulás napja. Hét óra húszra ígérte a Transzfer-repülőtéri járat, hogy értem jön. Előtte este még egy leltárt készítek, minden bepakolva, ruhám kikészítve, kávé lefőzve, így reggel hatig…

London… London… ízlelgetem a szót. Néha belenézek a szótárba, de a kiejtéssel már nem boldogulok, remélem nem lesz szükség a nyelv használatára, hiszen Anita lányom mindig mellettem lesz, mint egy köldökzsinór, össze leszünk kötve, mint annak idején, születése előtt. Sohasem szerettem, ha valakire…

  Ezzel a címmel hallottam a minap egy előadást. A drog nem tudom, hogy hat rá, illetve rám, ezt még nem próbáltam ki. Ki tudja, kipróbálom-e az életben, vagy úgy halok meg, hogy nem tudom, milyen… Viszont az élénkítő szert, mint tea, kávé használom, naponta élek vele, de semmit sem tapasztaltam,…

Csak ült a széken és mereven nézett maga elé. Lopva rá-rálesett órájára. Csupán egy óra és az asszony is itt lesz. Régóta várja már ezt a percet. Alig egy éve van a szociális otthonban, megszokott már, mindene meg van, csak az asszony hiányzik. Úgy volt, hogy ő is bekötözik, de közben kórházba…

Klári néni a kilencven évéhez közeledik. Szeretek nála lenni, mindig régi történeteket mesél. Mi volt az ő idejében? Próbálom összehasonlítani a mai életünkkel, és el sem tudnám képzelni, hogy ma úgy éljünk, mint akkor ők. Ha kinyitom a csapot, eszembe sem jut, hogy akkor a szomszéd utcából hordták…

A nőnap alkalmából engedjétek meg, hogy ma reggel is elfogadjuk a kávét, amit az ágyba hoztok - ha másért nem, csak azért, hogy daráljuk le. Szeretnénk tudni, mit is jelent Nektek a nőnap? Ugye az Isten megteremtette a földet, lepihent. Majd megteremtette az embert, lepihent, végezetül…

Kinéztem az ablakon. Nem láttam a felkelő Napot. A fejére húzta a felhőtakarót, és jó sokáig aludt. A buszmegállóban sem volt senki, csak egy árva feketerigó. Azt hiszem, nem a buszra várt, mert nagy gonddal gyepált egy hatalmas zsemlemaradékot. Nem tudni, ki dobhatta el, de most ez tartalmas…

Sokáig nem tudtunk róla. Mindig a hóember árnyékában élt. Nem ismertük, ki fia-borja, de talán a hóember lánya lehet. Most itt áll hosszú fehér hajjal, kissé duci, de lehet, hogy csak a sok ráhullott hótól. Pedig aki látta korábban, az tudja, hogy rég vékony derekú hercegnő volt.  Hóhercegnő,…