A minap betértem egy élelmiszer boltba vásárolni. Miután mindent megvettem, beálltam a pénztárhoz. Kifizettem a tételeket, bepakoltam a szatyromba, s csodálkoztam, hogy nem elég egy szatyor. Elővettem még egy kisebb reklámtáskát, és pakoltam. Amikor befejeztem, a mögöttem lévő 30 év körüli…

Amíg fiatal vagy, gyors, szeles, kapkodós, néha bölcsen átgondolsz mindent, aztán sietve megmásítod döntésedet. Pörögnek az események körülötted, néha te magad próbálod pörgetni őket. Az otthonról hozott szokásaid is belevíve. Minden szikrázik körülötted, s észre sem veszed. Napok, évek telnek így…

- Na, mutasd magad! - mondta keresztanyám, amikor felállított a székre, hogy bejelölje, meddig kell felvarrni a szoknyám. Ugyanis ő varrta a ballagó ruhám. Szépen tudott varrni, a szomszédok, s a környékbeli emberek csak vele dolgoztattak. Így hát külön öröm volt, hogy elvállalta a sok munka mellett…

Miszter P. C. nyújtózott egy nagyot, és bekapcsolta a számítógépet. Nem kellett messzire menjen, hiszen az este is, mint mindig előtte aludt el. Felkiabált a feleségének, aki ugyanolyan álmosan támolygott le az emeleti hálószobából: - Hozod már azt a rohadt kávét? – ám az asszony álmosan…

Egyszer régen, nagyon régen egy picike Vízcsepp felébredt a hűvös hajnalon. Sóhajtott egyet, és nagyot nyújtózott. Megdörzsölte álmos szemecskéjét, megkapaszkodott a felhő szélében, amelyen aludt, és lenézett a Földre. - Milyen óriási! – ámult el, s olyan vágyat érzett, hogy lemenjen, és…

A nyári szünetben, mint mindig, most is dolgoztam, diákmunkán, a TSZ-ben. Jó volt a társaság, mint fiatalok, mindig vidámak voltunk, a munka meg sem kottyant. S vártuk az iskolakezdést, mert mi még örültünk az iskolának. Szerettem tanulni, bár anyám mindig azt mondta: olyan hülye vagy fiam, semmire…

Nagyapó minden születés és névnapomra a könyveiből ajándékozott meg. De, ha kétszáz évig élnék, akkor sem tudná mindet nekem adni, pedig nagyon szerettem volna, ha az egész könyvtára az enyém lenne. Barátnőm, Angéla azt mondta, majd elörökölöm. Akkor én meg is kérdeztem nagyapót: - Ha meghalsz,…

Gyermekkorom nyarait a román határ menti kis szülőfalumban, Eleken töltöttem. Nagyapám és Sándor bátyám parasztemberek lévén a határban élték szinte egész életüket, s nyaranta gyakran magukkal vittek. A koránkelést nem igen szerettem, de ők mindig hajnalban mentek, hogy mire a nap erejével fent…

A Remény utcai „Grund” – ahogy mi neveztük-, eltűnt. Üresek, csendesek lettek az esték. A környék villanyégői hónapokig épségben maradtak. János megnősült. Nem focizik velünk többé a szomszéd virágágyásaiban, és nem lehetünk tanúi verekedéseinek sem. A vagány fiú idegen vizekre hajózott. Évek…

Éjjel fél kettő. Csörög a telefon, húsz perc múlva jön értem a kocsi. Ilyen gyorsan még sosem kaptam össze magam, s dörzsöltem ki a szememből legszebb álmomat. Még a kávét is futtában ittam meg. Kinn kellemesen hűvös segít rá ébredésemre, megborzongok, alig tizenhat fok van. Perceken belül a…