Végre lement az utolsó műsor is ebben az évadban. Adok magamnak egy lazítós napot, amikor nem csinálok semmit. Dehogynem, készítek egy nagy adag bajor-rakottast, és megyek, meglátogatom Piroska nénit, aki a 88. évében jár. Óvatosan csengetek be hozzá, s várom, hogy a botjával kisétáljon a…

Nehezen ment fel a meredek lépcsőkön. A botját lent hagyta, hogy legalább az ne akadályozza. Áporodott volt fenn a levegő, ezért nyitva hagyta a feljáró ajtaját. Alig volt légmozgás. Felleltározta, mi van, amihez még fűzi az emlék, mi az, amitől meg tud szabadulni, egy kis lomtalanítás sosem…

Indulófélben vagyok. Kinézek az ablakon, a sötét felhőket látván esernyőt s kabátot veszek magamhoz. Kilépve az udvarra egyre sötétedik, pedig még kora délután van. A ház előtt forgószél, mely erősödik. Iszonyú zúgás, majd a nyárfák susogását hallani, ami egyre erősebb, és már nem is szél, de…

Félve léptem be az új munkahelyemre. Mindenki rám nézett. Zavartam köszöntem, mire ők: - Te vagy a… - Igen én vagyok -, mondtam a nevem kissé felbátorodva. Ekkor egy srác odajött, kézen fogott, és magával vonszolt: - Megmutatom neked a birodalmunkat.  A többiek nevetve mondták: - Vigyed-, majd…

Azt mondják ez képtelenség? Azt mondom: mindennapos bevett gyakorlat. Azt mondják: manapság már csak a világ eldugott, fejletlen részein fordulhat elő ilyesmi? Igen. Az elmaradott Európában, Amerikában és egyéb ilyen civilizálatlan helyeken.  Csak éppen már nem kedves, az „ördöggel cimboráló”…

Mindennek az az átkozott áramszünet az oka. És éppen szombaton este, amikor lenne időm tv-t nézni, ne adj Isten vasalni, vagy éppen csak keresztrejtvényt fejteni. A szél kegyetlenül fújt, mint később megtudtam, száz kilométeres sebességgel…jó, hogy nem írta fel a rendőr, lakott területen így…

Vargabetűt írt az élete. Egy rövid kapcsolat után újra egyedül maradt. Nem siratta az elmúlt két évet. Szinte semmi jó nem volt ebben, csak ő hitte, hogy jó lesz. Nem lett! Most már viszont így van jól. Végiggörgette élete nagy szerelmeit. Mert mindegyik az volt. Legalábbis ő magyarázta…

- Te milyen cuccot tolsz? - kérdi Endre bácsi az egyik fürge asszonyságtól a klubban. Az előveszi a táskáját, s kipakol belőle vagy tíz kis dobozt, amiben különböző színes bogyók vannak. - Ne itt, mert meglátják. Tudod mit, menjünk fel hozzám, és én is megmutatom az enyémet. - Nem vagyok rá…

Én jó kutya vagyok. És okos. Igaz, anno nem jártam valami sokat kutyaiskolába, mert drága volt. Én, kérem szépen, nem ugatok! Nem reklamálok. Azért megtanultam pár dolgot: Ha azt mondják: „Gyere ide!”, rögtön lefekszem. Ha azt mondják: „Ülj le!”, rögtön lefekszem. Ha azt mondják: „Feküdj!”,…

A szánkózás… Ez éppen időszerű téma, mert ezerrel süt a nap és erősen kánikulába hajlik az idő. Emlékszem – mert jó öreg vagyok – hajdanában még voltak telek. Telek, amikor hetekig hó volt a városban és lehetett szánkózni. Mi, mint tősgyökeres pesti srácok, a távoli, rejtelmes és veszedelmes Budára…